mindenütt könyvet látok, a földön, az ágyon, az asztalon... Lassan Balázs is megtanult lapozni, bár erősen kell összpontosítania ehhez a művelethez. Újra voltunk könyvtárban a tegnap s rájöttem kétszeres a haszon a könytározásban: 1. a gyerekek örülnek az új könyveknek és az itthoni könyvek háttérbe szorulnak. 2. amikor visszavisszük a kölcsönzött könyveket az itthoniak újra újak és érdekesek lesznek.
Ma vásárlós szombat volt, miután nem tudom hány üzletben kerestünk, végül találtunk Anitának sportcipőt, mert azon gondolkozunk, engedjük-e a tanító nénivel táborba 4-5 napra. Szóval a cipővásárlás alkalmával, volt ahol úgy éreztem óriási szívességet kérek, mikor azt kérem adjanak nekem egy 33-as cípőt abból amiből csak 32-es van kitéve. A válasz: nincs 33-as csak 32 és 35. S azzal odébbáll a hölgy, s ha netán meg szeretném kérdezni, hogy mégis 33-as méretben mi a kínálat, hát megint meg kell keressem a hölgyet... Hááát... De egy olyan boltban vásároltunk, ahol a kedvünkért készségesen előszedett a hölgy több pár cipőt is és nagyon kedves volt. S hiába a nagy üzlet a központban ha nem törődnek a vevővel, mind adhatnak nem tudom hány százalék leárazást, nincs ott tolongás. De a kedves nénihez még visszatérek vásárolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?