Anita a múlt héten egyik nap úgy belejött az olvasásba, hogy tovább lapozott az ábécés könyvben, a betűket nagyjából ismeri, és próbált olvasni. Elég jól ment neki. Ezt látva, azt mondtam, neki, mikot mindent betűt el fog tudni olvasni, adok neki egy könyvet. Hát alig tudtuk elvenni tőle az ábécés könyvet. S másnap már oda is adtam neki az ígért könyvet, Marék Veronika: Jó éjszakát Annipanni. Két nap alatt kiolvasta, kis segítséggel. Néhány oldal, minden második oldal kép, nagy betűk, rövid szövegek.
Azóta egyre gyakrabban fordul elő, hogy ha betűket lát, összeolvassa őket. Nagy segítség az anyukám ábécéskönyve, abból sokkal könnyebb megtanulni olvasni.S vasárnap így olvasott Csenge a könyvből amit Anita kapott:
Még azt hinné az ember, ismeri a betűket :D
Vasárnap este az istentiszteleten odament Ricsihez, akinek a blúzán valami írás volt és megkérdezte az egyik betűre mutatva: Ez milyen betű?
Igen, én is hallottam Csenge kérdését :) nagyon aranyos volt és örülök a fejlődésén! Megéri időt szánni a gyerek nevelésre és minnél többet foglalkozni velük!Mert most épül meg életük alapja!
VálaszTörléshat az nem semmi volt ott vasarnap Ricsinel :)
VálaszTörlésÉn már azon sem csodálkoznék, ha Csenge valóban tudna olvasni, csak épp nem esik le nekünk a tantusz!
VálaszTörlésMikor látunk benneteket? Hiány... hiány...