pihenten ébredtem. Nem is csoda, Csenge az este olyan nehezen aludt el, hogy én belealudtam.
Ma egy jó nagyot jártunk a lányokkal és Klárival, de jó volt, a pihenés is jól esett utánna.
Úgy érzem sikerült kiheverni nagyjából a szesszió fáradalmait.
Józsi hazajött a hegyekből az este.
Nekem fáj a torkom, Csengének kezd csorogni az orra. C vitamint, multivitamint kapnak a lányok, Csengének csepegtettem "ser fiziologic"-ot az orrába. A torkomra Aloe First-öt fogok fújni és Svéd cseppel gargarizálni, útóbbiakban ezeket használtam torokfájás ellen és úgy tapasztaltam, segítenek.
Az idén lemaradtam az eperlekváról. Pedig az itthon főzött lekvár sokkal finomabb a palacsintába, mint az üzleti. De hát nem lehet mindent.
Holnap kiderül, leadhatom az elmaradt vizsgámat még egyszer.
El szeretnék menni a titkárságra is, lássam a jegyeim rendben vannak, ne érjenek kellemetlen meglepetések később.
Szeretnék lassan ezt-azt elvegezni az itthoni felgyűlt munkából. És persze rendszeresen kimegyünk a parkba. A lányok meg rendszeresen naponta kétszer megnézik micimackót. Hogy nem unják már?
Csenge szépen énekli egyedül a "Bújj bújj zöld ág"-ot és a "Fáradt vagyok, lenyugszom"-ot. És verset is tanul. Tehát új verseket kell tanuljak és énekeket és meséket kell olvassak. Nem is baj.
Amúgy a napokban sokat olvastam a neten ezt-azt, a tények-tévhitek oldalról,f őleg a depresszióról, na meg vagy két könyvbe is belelapoztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?