A kánikulla után nem is rossz.
Kimentünk a lányokkal a parkba, de épp csak hintázásra futotta és arra, hogy 5 percet üljünk egy padon, mert dörgött az ég, s mire a tömbházhoz értünk már esett is az eső.
Itthon aztán volt veszekedés is, játék is. Azt kérdeztem magamban, hogy fogom ezt (mármint a veszekedést) bírni egész nyáron át és a következő években?
Újból lekváros kiflit sütöttem, addig a lányok a nagyszobában játszottak. Hogy mit, nem tudom, de behordtak oda párnákat, takarókat, babákat. Volt éneklés, nevetés. Egyszer mikor benéztem rájuk, azt láttam, hogy Csenge és Anita átölelték egymást és Csenge ezt mondta: "Csenge szereti Anitát."
Aztán alig 2-3 perce megint sírás volt, most meg hallom megint szépen játszanak a gyerekszobában kiflizés közben.
Na de le kell feküdnünk...
aranyosak :)
VálaszTörlésmi is ezt csinaltuk, jatszodtunk es veszekedtunk civakodtunk felvaltva :)
VálaszTörlésez evvel jár,én Babival anyit veszekedtünk meg verekedtünk,de azért nagyon szerettük(ma is ) egymást:)
VálaszTörlésaranyosak nagyon ahogy ölelik egymást!
és a lekváros kifli az én fiaim kedvenc "sütijök":)
ezzel jar a gyerekneveles. Nallunk is van ferfi modra verekedes, meg a "fuszalon" valo osszeveszes...sot nekunk van egy csalad tagunk akit ugy hivnak "Not Me" vagyis Nem En....mar sokszor mondtam nekik hozzak ide nekem Nem En-t. Amit evek alatt megtanultam hogy nem szabad belemaszni, mert ok nagyon gyorsan kibekulnek egyik percben sirnak, masikban mar nevetnek. Viszont meg kell egymassal beszeljek a dolgokat es rendezniuk kell egymassal.
VálaszTörlésÉrdekes az ő kis világuk, nem is veszekednek igazán csak úgy játszásiból, mi felnőttek szoktunk igazából veszekedni aztán meg sokáig haragudni.
VálaszTörlésooolyan édesek!:)
VálaszTörlés