péntek, november 02, 2007

Míg a vendégek megérkeznek

írok egy kicist, mert máskülönben elfelejtem... Ha nem sikerül most befejezni, majd folytatom.
Ma reggel elmentünk egy ismerősömhöz, aki egy alapítványnál dolgozik (Pro Vita Medica). Röviden bepillanthattunk a munkájukba. Céljuk felvilágosítani a nőket a terhességmegszakítás következményéről, és segíteni azoknak akik el akarják vetetni a babájukat, hogy ha lehet ezt ne tegyék. Épp volt náluk egy ilyen kislány, most 5 éves, akit először a szülei nem akartak. Városunkban két nőgyógyászati klinika van. Az orvosnő több évig dolgozott az egyikben, mint tanácsadó. Mikor innen mennie kellett, átment a másik klinikára, de kb. két év után onnan is mennie kellett, az orvosok nem nézték jó szemmel a munkáját, hisz kevesebb lett a bevételük. Volt olyan hölgy aki be volt programozva tehességmegszakításra, ki is fizette a beavatkozás dijját (50 ron hivatalosan a kórházakban, erre az összegre számlát adnak, plusz a zsebpénzek, magánrendelőkben 5-6-szor ennyit kell fizetni), aztán meggondolta magát. Az alapítvány egyik teremben ki volt téve a falra egy nagy-nagy szív, benne legalább 30 gyerek (1-5 évesek), akik a tanácsdás nyomán maradtak életben. Ez csak egy részük- mondta az orvosnő. Gyönyörű kislányok és kisfiuk. Engem úgy meghatott amit láttam és hallottam ott. S az, hogy sok dokinak semmi nem számít, csak a pénz, s hogy nem mondják el az igazságot a nőknek. S hogy nem törődenk a lelki következményekkel. Azt mondta még a doktornő, hogy akik megtartották a gyereket, nem bánják. Évekig tartja velük a kapcsolatot, segíti a szülőket. Volt, hogy miután a pár meggondolta magát és megtartotta a gyereket, kiderült hogy az apa rákos és kezelés következtében soha nem lehet már gyereke. Nem tudok most leírni mindent... de örülök, hogy van aki az életért harcol, azokért, akik nem tudják megvédeni magukat, Isten áldja meg a munkáját még jobban mint eddig. Vannak városunkban nőgyógyászok akik már nem végeznek terhességmegszakítást. Bárcsak egyre többen lennének ilyenek. Ja, és elmondta, hogy toxoplazmás anyának is született egészséges gyereke, és olyannak is, akit terhesen röntgeneztek, és ... nem tudom itt elsorolni.
Na, megyek, Isten oltalmazza azokat akik anyukájuk pocakjában laknak még.
S még egy link, előkészítés a szülésre és nem csak.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök, hogy ezt leírtad!! Annyira csodák ezek a kis apróságok, és olyan jó, hogy mások is harcolnak értük. Ilyenekről mindig nagyon jó olvasni!

    VálaszTörlés
  2. Igen, biztos hogy csodák.
    Én azt is csodálom, milyen sok szertettel dolgozol a gyerekek közt. Az Úr adjon neked erőt, jókedvet. :)

    VálaszTörlés
  3. Hát, az az igazság, hogy a munkám igazi ajándék. Néha azon gondolkodom, hogy sokkal de sokkal többet kapok a gyerekektől, mint amit én adhatok nekik. Ezért is nem könnyű váltani...

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?