Ma újra elővettük a mondókákat.

Tanultunk is Anitával egy új versikét. És persze átismételtük amit a nyáron tanultunk.
Alig emlékszem mondókákra gyerekkoromból. Versekre se. Román oviba jártam, ott tanultam meg románul. De se magyarul se románul nem tudok verseket. Anitával se mondókáztam, csak vagy kettőt, amire emlékeztem. Aztán míg Csengére vártam sokat olvastam a neten, többek között a mondókáról is. És a nyáron elkezdtünk mondókázni. Kiírtam egy kis füztebe néhány mondókát, versikét. Főleg utazáskor nagyon jó volt mondogatni, hisz mi mást lehet tenni utazás közben? De Csenge megkedvelte azt a kis füzetemet. Ezért kiírom majd ide, hogy meglegyenek azok, amiket megtanultunk s még megtanulunk.

Máris kezdem mondókákkal:

Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére!
Mert a rétes nagyon jó,
Katonának az való !

Áll a baba, áll,
mint a gyertyaszál.

Kicsi vagyok én,
Majd megnövök én,
Esztendőre vagy kettőre
Nagylány leszek én.

Boci, boci megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felvenni,
Ágyba kellett fektetni.

Ha én cica volnék,
Száz egeret fognék,
De én cica nem vagyok,
Egeret sem foghatok.

Macska fogott egeret,
Játszott vele eleget.
A játékot megunta,
Az egeret bekapta.

Esik az eső
(az ujjainkkal zongorázunk az asztalon)
Kopog a jég
(kopogunk az asztalon)
Dörög az ég
(dörömbölés az ökleinkkel)
Villámlik
(felemeljük a kezeinket)
Lecsap
(az asztalra csapunk)
Kisütött a nap!
(Kezek széttárása, tenyérrel felfelé)

Versikék:

DIÓBÉL BÁCSI

Ki lakik a dióhéjban?
-Nem lakhat ott bárki,
csak Dióbél bácsi.

Ha rácsapsz a dióhéjra,
kinyílik a csontkapuja,
és cammogva előmászik
vén Dióbél bácsi-

csak a szádat
tátsd ki!
(Csoóri Sándor)

EGY BÉKA A TÓPARTON

Egy béka a tóparton
Annyit se mond, ó, pardon,
rálépett a gólyára,
hosszú piros lábára.

Gólya csőre jót koppan,
béka fején dudor van,
szól a gólya: nem számít-
s bekapta mint szalámit.
(Garai Péter)

LABDAJÁTÉK

Száll a labda, röpp, röpp,
száll rajta a pötty, pötty.
Kislány dobja, fiú kapja,
itt a labda, hol a labda.

Száll a labda, röpp, röpp,
száll rajta a pötty, pötty.
Jobbra-balra és forogva,
sose essen le a porba.
(Kiss Dénes)

KISCSIBE

Csupasz még a kis csibe,
alig van rajta pihe.
Most bújt ki csak a tojásból,
körültekint, ámul-bámul,
nyújtogatja a nyakát,
tetszik neki a világ.

Pitypiritty, pitypiritty
éhes is már egy kicsit.
Felcsippent egy kis magot,
s el is ejti, ejnye, hopp!
Jaj, de sok mag elgurul,
amíg enni megtanul.
(Dénes György)

JÁTSZÓTÉREN

Építettem sárból házat,
mellé meg egy lángosgyárat.
Azt is sárból építettem
ezzel a két kis kezemmel.
Sár az ajtó, sár az ablak,
elől sárkutyák ugatnak.
És akik ott sorban állnak,
mind a sárlángosra várnak.
Sár a kocsi, sár a kosár,
ez a sár-gyár, Sárosdon áll.
Sárosdon a játszótéren
minden reggel meg is nézem.
És, ha építek egy várat,-
eladom a lángosgyárat...
(Kopré József)

Megjegyzem, hogy majdnem mindet itt találtam.