Most este tíz is elmúlt. Talán fél órát se ültem ma a gép előtt. Délután mikor Csenge elaludt akartam írni pár sort, de mire a címet leírtam, Csengi megébredt. Egy kis szopitól visszaaludt volna, de kellett indulni oviba Anita után, így felköltöttem egészen, elég kába volt. Aztán mikor készültünk volna, beszólt Klári, hogy haza hozza Anitát, ha akarom, így kimentünk a parkba, ott találkoztunk velük.
Reggel Józsi elvitte Anitát az oviba. Persze elfelejtettem neki vízet tenni. Délelőtt kicsit kimentünk a parkba, megint rosszul lettem a körhintán. Csengi elálmosodott, hazajöttünk, már itt volt édesanyám. Csengit elaltattam, elmentem az oviba vízet vinni Anitának. Épp ebédeltek kint az udvaron :). Aztán az egyetemre. Beadtam a kérvényt, csütörtökön el kell menjek a válaszért. Mire hazaértem Csenge épp ebédelt. Miután én elmentem mindjárt felébredt, de nem sírt míg el voltam menve, majdnem két órát. Na, ettünk, nem evett jól se ma se tegnap, azután játszottunk. Lepihentünk. Blogozásra már nem futotta. Mível nem aludta ki magát, nyűgös volt egész délután. De Anitának nagyon örült.
Este nyolckor már le kellett fektetni, de kilenc után összeszedte magát, nem akart a szobában maradni, ki is vittem a konyhába, hátha akar enni, de nem. A nappaliba is ültünk kicsit. Mikor visszamentünk, hogy lefeküdjünk, kiverte a HISZTIT. Hát jól bírja. Semmi sehogy nem volt jó, betettem a kiságyba is. Ölben ordítás. Ágyban ordítás. Kiságyban ugyanúgy. Nem jó se anya, se apa. Nem kell szopi sem. Hát akkor mi kell? Végül hallom, hogy Józsinál most lecsendesedett, énekelget neki. Mi lesz így velünk? Persze, tudom, túl kell élni az ilyesmit. Csak nehéz, erről nem igazán írnak. Itt nem segít a pszihológia. Ja, megvettem ma a "Psihologia Azi" lapot és nem igazán értem miért pszihológia a feng-shui (egy múltkori számban) most meg a ying-yang és a shank prakhalana. Fura ez a világ. Vagy én vagyok fura. A ma esti 'műsor' után kérdezem magamban, érdemes-e belefogni újra a tanulásba? Például vizsga előtti este egy ilyen hiszti -hát sok időt felemészt és engem érzelmileg kifacsar. Na. Van még dolgom...
ugy mint irtad is túl kell élni az ilyesmit,ezek fázisok amik elmulnak és jönnek mások:D,minden gyerek más,ezért sok türelmet kivánok neked(tek).Mindezek ellenére remélem egy nyugalmas éjszakád lesz:)
VálaszTörlésNekem vizsga előtti estéken általában belázasodott valamelyik kicsim, és egész éjjel fenn voltam velük. Tényleg csak a kibírásra koncentráltam. :) Na, de nem lesz mindig így. Ő is meg kell szokja, hogy változnak a dolgok, és hát amennyire lehet, kedvesen határozottnak kell lenni.
VálaszTörléshát ha ennyire anyás ez a kislány, lehet jót tesz nektek, ha el-elmész otthonról (neked biztosan)! Ő pedig jól meglesz a mamával is, mert kicsi ügyes, boldog, értelmes kislány, én így ismerem:)
VálaszTörlésja, még nem fejeztem be, bocs, s ahogy több lesz a programod, tennivalód, több lesz az erőd is, ez nálam így működik, s meglátod, minden rendben lesz, nem kell nagyon előre gondolni, elég minden napnak a maga baja. Én mostanában csak egy napra kérem az erőt, a mai napra, mert különben depissé válnék:))
VálaszTörléskoszi :)
VálaszTörlés