Olyan szép a szombat,

mert Józsi is itthon van. Segít. Reggeli után együtt mentünk a piacra. Aztán a központba, cipőt vettünk magunknak. :) Gesztenyét szedtünk itt a piac mellett és a központban is, kell Anitának hétfőn vinni az oviba, na meg játszani. Annyi gesztenye van, még se elég és mind a ket lánynak épp az a darab kell, amelyik a másik kezében van. Azt hittem, hogy öt év sokat számít, valóban számít mondjuk a cipő, ruha méreténél, de ahol én szeretném, nem mindig... Mivel nem volt itthon ebéd, megkértem Józsit és ő volt olyan kedves, hogy kiment a lányokkal a parkba, így volt egy órám egyedül, nyugodtan elkészíteni a finom ebédet (leves mindenféléből ami itthon volt és makaróni tejfölös csirkeszárnnyal). Épp mire elkészült minden jöttek is az éhesek. Jót ettünk, eltekintve, hogy Anita 'inkább azt ennék' és türelmetlenségétől, hogy ki vágja már fel neki a húst, de jó sokat evett, és ennek nagyon örülök. Csenge is velünk evett, nem még főztem neki külön. És aminek még nagyon örülök, Csenge egy fél órája nagyon jól elvan Józsival. Én pedig kicsit kicsit blogozok. :) De úgy hallom, lejárt a szabadidőm, s még el se mosogottam, megyek.