vasárnap, szeptember 23, 2007

mama

Édesapám tagnap Hunyadon volt. (ez a fotó 18-20 éve készült, tata és mama) Mama küldött nekünk rongyos palacsintát. Azt mondta régen ezzel próbálták a lisztet. Ha a palacsinta jó lett, lehetett sütni kalácsot is a lisztből. Én nagyon szeretem ezt a palacsintát. De sokkal-sokkal jobban a mamámat. Gyerekkorom legszebb emlékei vele kapcsolatosak. Bár nem sokat vakációztam Vajdahunyadon, mégis nagyon szerettem náluk. Ma már sokkal öregebb, kissebb, ráncosabb, gyengébb. Mégis nagy. Nehéz gyerekkora volt. Apukája akit nagyon szeretett korán meghalt. Kisgyerekként édesanyja odaadta egy gyerek nélküli családnak szolgálni, cselédnek, ott nevelkedett. Nem volt könnyü... S aztán se volt csupa rózsa az élete... De szépen éltek előttünk. Nem emlékszem panaszkodásra. Kedvünkben járt. Együtt nevettünk. Babaruhákat varrt, kötött. Jókat beszélgettünk. Már férjnél voltam, mi még mindig leveleztünk. Sajnos én nem írtam már rég (ez a net!). De talán még fogok. Nos, itt vannak a rongyos palacsinták, mert nagyon szeret. Gyorsan papirt, ceruzát, írnom kell.

5 megjegyzés:

  1. igen, még mindig nagy. és nem a neve miatt. én is nagyon szeretem őt :)

    VálaszTörlés
  2. Szép, hogy ilyen kedvesen beszélsz a mamádról. Mindig úgy szeretem az ilyesmit.

    VálaszTörlés
  3. Jo ez a kep rolluk nagyon. Nekem az en emlekeimben mivel en reg nem lattam oket ilyenek maradtak.

    Erdekes amit Marta irt.....szep hogy kedvesen beszelsz a mamadrol......igen tisztelnunk kell oket. S kozben gondolataim elrohantak eveket a multba.....altalaban minden gyereknek van ketto mamaja es ketto papaja.....felnovunk veluk, mellettuk es tanulunk tolluk. Nem mindegyiktol csak jot es pozitivat, akiktol pozitivat azok gyermek szivunk legmelyebb es legaldottabb emlekei kozott maradnak meg. Neha ha becsukom a szemem, hangok, illtaok, mosolyok, konnyek maradna jonnek elo, szinte erezve, hallva ujra elve. Es amint igy elmekedtem Isten megszolalat bennem, ugyan ilyen vagyok en egyesek szamara.....neha teljesen elfelejtkezunk rolla hogy emberek eletet formaljuk.......ez nem kerdes ez teny, akar tudatosan akar tudatlanul......a kerdes pozitivan vagy negativan. Elso sorban gyermekeim, azok akik al egjobban ismernek, akikkel al egtob idot toltok, baratok, munkatarsak.....mekkora hatast gyakorolok emberekre.......Isten azert helyezet ebbe a csaladba, ebbe a varosba, ezek koze a szomszedok kozze, ebbe a gyulekezetben, ebbe az iskolaba, stb sorolhatnank egyenkent mert terve van velem, emberek eltet formalom meg akkor is ha egyaltalan nem figyelek oda. Feleloseg es szeretnek naponta tudatosan ezzel ugy elni hogy egyszer tudom minden egyes alkalom szamon lesz kerve tollem attol az Istentol aki az eletett adta nekem .

    mpd5

    VálaszTörlés
  4. Köszi. Erre nem is gondoltam, de így van. Nem az a fontos mink van, hanem milyenek vagyunk kapcsoaltainkban. Figyelni a másikra, szeretni.
    Bárcsak szeretete hagynék magam mögött mindenütt.

    VálaszTörlés
  5. aranyosak:)én mindig is igy gondolok rájok,mosolygós,csendes Nagy család:))

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?