Hálás hétfő -45.

Talán a fölöttem múló idő teszi vagy csak egyszerűen ez a sok szörnyűség aminek híre olyan hamar körbejárja a világot, hogy egyre gyakrabban szakad fel belőlem a kérés, "jöjjön el a Te országod!".
Ha magamba nézek, arra amit elrontottam, amit nem mondtam ki, amit nem hallgattam el, amit elmulasztottam, akkor  a dal jut eszembe, hogy "ki vagyok én, hogy a Mindenség Ura hallja hangomat, látja sorsomat?..."

Hálás vagyok:
-az őszi napsütésért
-szeretteinkért akik meglátogattak
-a jó beszélgetésekért
-a gyerekek mosolygó tekintetéért
-az őszi szünetért
-az olvasásért -megunhatatlanul.