Nagy a meleg. Még sem kell olyan nagyon szenvednünk miatta, kicsit hűthetjük a lakást néha...
Az utóbbi időben többször érdekes módon tapasztaltam Isten gondviselését, aki tudja mikor mire van szükségünk. Nem tudok sokat járni keresni ruhát magamnak, a gyerekeknek. De mire kellett mindent megkaptunk.
Ma vehettem fél kiló kerti nagyon finom édes epret a piacon. És áfonyát: enni, habnak és egy kis lekvárnak.
Kaptam egy kis kerti zöldséget - Isten nevében.
Örülök a szoptatásnak, babázásnak, s hogy az oltás után Dóra helyrejött.
Jókat lehet játszani a nagyobbakkal, jó kicsit gyereknek lenni. Gyerekek nélkül nem ülnék le memóriázni, dominózni stb. Pedig azon túl, hogy ez is szeretetem kifejezse a gyerekek felé, még pihentető is (ha nem gondolok a mosatlanra, vasalatlanra s egyéb elvégzendő dologra, hanem örülök a "most"-nak).
Újra van lelkipásztor a gyülekezetünkben.
Jó könyv és egyéb jó, építő olvasmányok, egy kis kézimunka - kellemesebb velük a pihenés.
Kedveseim nem nagy ígényűek, nem kell konyhaművésznek lennem hat fogással. Egyszerűt finoman. Örülök a dinnyeidénynek, hogy nem csak kívánom, hanem megvehetjük és ehetjük.
S hálás vagyok, hogy nem voltunk betegek mostanában, pedig hallottam, vannak vírusok a levegőben.
S e sok (s még mennyi számbe nem vett) jó mellett eltörpül, hogy néha fáj a hátam, mert szülés után nem pihentem eleget, ahogy kellett volna. Egyszer biztos elmúlik, addig pedig segít megérteni másokat, mert itt a földön már csak ilyen az élet, sokaknak még ilyenebb.
Áldott vasárapot mindenkinek!
(Mostanában úgy alakult, hogy másik blogomon gyakrabban írtam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?