Itt ősz van

Bár már több mint két hete decembert írunk, itt meleg, enyhe az idő. Most épp esik az eső, de volt sok napsütés is. Szeretem a téli napos napokat, mert a Nap lejjebb van a látóhatáron és jobban besüt a lakásba, mint nyáron.

Nagyon korán sötétedik, de szép naplementéket is láttunk. És tudjuk, hogy még egy kevés idő és újra hosszabbodni kezdenek a nappalok. A kicsi fiú minduntalan azt kérdezi, mikor lesz már tavasz.

Egyszerű lesz az ünnep. Csak amire nagy hajsza nékül futja. Elmarad pár dolog, a képeslapkészítést sajnálom, de most így van. Nem lesz nagy sütés-főzés. Inkább pihenés kellene.
A gyerekeknek tetszik a karácsonyi vásár a központban. Főleg a kürtös kalácsért. "Anya, úgy-e a kürtös kalács télen terem?" -kérdezte a kicsi. Mire a másik: "És húsvétkor." (A húsvéti vásár alkalmával.) De közel állunk, hogy csak ennyi legyen az ünnep...  Gondolkozom az ünnep eredetetén, miért, mióta, miért éppen most. És kevés marad a csillogó fények, a reklámokat, vásárlásokat elhagyva. De igyekszünk megtölteni a hagyományt tartalommal, mert ünnepelni jó (s van úgy, hogy fárasztó). -Látszik, hogy most nem süt a Nap, hanem esik az eső.

Mostanában olvatam Kálvin János imádságát.

Mindenható Istenünk és Atyánk! Mivel sok harcot kell nekünk e földön megvívnunk, kérjük a te Szentlelkednek erejét, hogy bátran menjünk át tűzön és vízen; hogy magunkat alávetvén a te uralmadnak, támogatásodnak teljes bizonyosságával és félelem nélkül nézzünk szembe majdan halálunkkal.
Add meg nekünk azt is, hogy el tudjuk hozdozni az emberek minden nemű gyűlölködését és ellenségeskedését, míglen eljutattsz ebnnünket a végső győzelemre; hogy végül bemehessünk az áldott nyugalomba, amelyet a te egyszülött Fiad az ő vérén szerzett meg nekünk. Ámen."