Próbálunk hozzászokni a hideghez. Nagyon és hirtelen hűlt le az idő. Vasárnap estétől fűtenünk is kell. Nem emlékszem, hogy ilyen sokáig tartott valna a meleg bent a lakásban.
Nem szakítottam időt mostanában az írásra. Pedig zajlik az élet felénk is.
Nem mindennapi volt a történet, amit egy lyme beteg mondott el. Két részben lehet meghallgatni, román nyelven, de érdemes. Első rész, második rész. A betegségről románul itt: lyme.ro. A lyme betegséget a kullancs terjeszti, nehezen felismerhető és nehezen kezelhető. A két bizonyságtevés (egyik a délelőtti istentisztelet alkalmával, másik a délutánin) több, mint érdekes, sőt az érdekes szó nem is illik rá. De mindenképp elgondolkoztató. A szenvedésről, hitről, milyen, ha Isten hallgat, ha ígéretei ellenére nem jön segítség, barátok és a szenvedés és arról, hogy több féle teológia van, amelyek különbőzőek, mert van amit füzetekbe, könyvekbe írnak, van olyan ami térden és olyan ami a szenvedésben születik. Nekem megérte rászánni az időt és meghallgatni.
Gondolkozom, mi is volt, amiről írni szerettem volna...
Örömmel olvasom Liv "tudományos" írásait, mert egyszerűen érthetően ír.
Néztem egy videót nem rég, ami elgondolkoztatott, címe Divided, román felírattal. Egyház és fiatalok közti munka, gyerekmunka, a család felelőssége a gyerekek keresztyénné nevelésében. Van pár megválaszolatlan kérdésem a film után, mert sok minden adva volt, soha nem kérdeztem mióta, miért gyakoroljuk, hogy volt előtte, mert nyílván volt valahogy. És félelmetes, ahogy ma le van véve a szülők válláról a gyereknevelés felelőssége, mert jobb mindnet szakemberre bízni. Pedig...
Máskülönban sok apró öröm van körülöttem, bőven jut minden napra. Egy kis jó olvasnivaló, egy beszélgetés, közös játék, kedvesség, napsütés, mosoly, bátorítás. S ha hideg és borús kint, örülünk hogy bent nem kell fáznunk. És remélünk. S ha már nem bírjuk azt mondjuk: "menjen már el a tél!" (B. mondta ma :D)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?