szerda, június 02, 2010

szösszenet

Ilyen csokis-túrós puffancsot eszek, hozzá rózsaszörpöt. Néha eltekintek a paleótól egy kicsit, főleg amikor én sütök valamit, ennek megfelelően csiga lassusággal fogyok, de újra elő vehettem egy "szűk"-ként a szekrény aljába félretett nadrágot.

Ma leadtam a dolgozatot a tanárnak láttamozásra, tehát még hátra van egy utolsó javítás és a pps elgondolása, kidolgozása. És nem tudom, hogy lesz ez jó vagy hogy lesz a vége jó.

Az elmúlt napokban sokat gondolkoztam ezen a blogon: töröljem, zárjam, ne írjak már. De ha például arra a határozott döntésre jutok, hogy már nem írok, egyből annyi írnivalóm lesz. Így hát marad s meglátom írok-e még és mit.

Szép hétvégénk volt egy kedves családnál. Aztán itthon jó volt belekukkintani a hargitai női konferencia előadásaiba.

Várom a vakációt, a napsütést.

4 megjegyzés:

  1. Mikor én bezártam arra a pár napra, végül nagyon szenvedtem...mostanában sokszor napokig nem foglalkozom vele, de aztán mindig jó mégiscsak valamit írni. Ha törölhetnékem támad, gyorsan elmegyek a gép közeléből. Tudom, hogy megbánnám utólag.

    Meg aztán, hiányoznál. Senki sem ír pont úgy, mint te.

    Sütit enni pedig jó és okos dolog.

    VálaszTörlés
  2. Ha törölnéd, akkor jönne csak igazán az ihlet :) Nekem elhiheted ;)

    VálaszTörlés
  3. :D
    Akkor marad, inkább ritkábban írok, bár most is van pár bejegzyés a fejemben. Ez már így van.

    VálaszTörlés
  4. Ne torold!!! en igy latlak benneteket. Kovetem az eletedet, bele latok a gondolat vilagodba...ne torold es irj...erteke van.

    Olellek hianyoztok sokszor es jo igy is latni.

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?