szerda, október 28, 2009

Nagy lelkesedéssel kezdtem el olvasni


Berszán István: Bundafüles Subanagy c. könyvét (Koinónia, 2008). "A válogatott útibatyu"-t legalább háromszor felovastatta magának Csenge. Örömmel olvastam mindig. Valami hasonlóra vártam. De ez egészen más. Nem mondom, hogy nem tetszett, de nem erre vártam. És nem épp háromévesnek való, felolvasásra, bár Csenge ragaszkodott hozzá, hogy felolvassam neki, azért végül beleegyezett, hogy egy mesét kihagyjak. De én végigolvastam. Volt ami tetszett. Szokták mondani, hogy megfelelő helyen lenni a megfelelő időben. Talán van valami ilyesmi a könyvekkel, s most én nehezen hangolódtam rá erre a könyvre. De végül nem bánom, hogy elolvastam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a te véleményed?