Úgy jártam,

mint az egyik nem rég látott filmben a főszereplő, aki azt mondta, hogy néha amikor kellene az odaillő (odavágó) válasz nem jut eszébe, amit mondani kellene. Velem is ez történt, amikor egy ismerősöm, azt mondta, hogy hiba volt a babájukat hat hónapig kizárólag csak szoptatni, korán el kellett volna kezdeni a hozzátáplálást, mert akkor könnyebben felgyógyult volna a baba a hasmenésből, ha evett volna ennivalót is, így mivel szinte csak szopott, nem akart vizet inni és ennivalót enni a kórházban, ahol azt mondták, hasmenéskor nem jó a babát szoptatni ... hosszú és szomorú történet...
De a következtetés az lett, hogy korán el kell kezdeni a hozzátáplálást, hogy ez a kizárólagos szoptatás amerikai divat.  -Hát ez annyira megdöbbentett, hogy egyszerűen nem találtam választ... Aztán most este szoptatás közben arra gondoltam, hogy ha ez csak egy új divat lenne, nagyon kevés ember élne a földön, Afrika és a szegény országok eléggé néptelenek lennének, hisz a szoptatás -sok helyen nem csak hat hónapig van kizárólagos szoptatás, hanem tovább is, egyszerűen azért, mert nem lehet a hat hónapos babát gyökerekkel és egyebekkel etetni, tehát, a szoptatás a legkiegyensulyozottabb és leghigiénikusabb táplálsi módja a babának.

Az lll.hu oldaláról egy 2006-os cikk:

Egészségügyi és szoptatási szakemberek megegyeznek abban, hogy a legjobb, ha megvárjuk gyermekünk hat hónapos korát a szilárd ételek bevezetésének megkezdésével. A közelmúltban rengeteg kutatást végeztek ebben a témában, és a legtöbb egészségügyi szervezet frissítette ajánlásait, hogy azok megegyezzenek az érvényes kutatásokkal. Sajnos az egészségügyi dolgozók közül sokan nem naprakész információkkal szolgálnak a szülők számára, és nagyon-nagyon sok könyv sem naprakész.

A következő szervezetek ajánlják, hogy minden csecsemőt kizárólagosan szoptassanak (gabonaféle, gyümölcslé, víz és minden más adása nélkül) az első hat hónapban (nem az első 4-6 hónapban!):
WHO (Egészségügyi Világszervezet)
UNICEF
US Department of Health and Human Services
American Academy of Pediatrics
American Academy of Family Physicians
American Dietetic Association
Australian National Health and Medical Research Council
Royal Australian College of General Practitoners
Health Canada

A legtöbb kisbaba hat-kilenc hónapos korára jut odáig a fejlődésben, hogy készen áll a szilárd ételek fogyasztására. Egyes csecsemők számára hasznos lehet hat hónapos kornál későbbre tolni a szilárd táplálékok bevezetését; ha például a családban allergia fordul elő.
A szilárd táplálék késleltetésének okai

Bár az itt felsorolt okok némelyike feltételezi azt, hogy gyermekét szoptatja, vagy kizárólag anyatejjel táplálja, a szakemberek azt javasolják, hogy a tápszerrel táplált csecsemőknél is várjunk a szilárd ételek bevezetésével.
A szilárd táplálékok bevezetésének késleltetése nagyobb védelmet ad a betegségek ellen.

Bár a gyermekek mindaddig sok immunanyaghoz jutnak hozzá, amíg anyatejet kapnak, a legtöbb ellenanyagot mégis akkor kapják, amikor kizárólag szopnak a babák. Az anyatejnek ötvennél is több immunfaktorát ismerjük, és sok továbbiról valószínűleg még nem is tudunk. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket több mint négy hónapig szoptattak, 40 százalékkal kevesebb fülfertőzésük volt, mint azoknak a szoptatott kisbabáknak, akik más táplálékot is kaptak az anyatej mellett. A légzőszervi betegségek megjelenésének valószínűsége a gyermekkor bármely szakaszában jelentősen csökken, ha a gyermek legalább 15 hetes koráig csak anyatejet kapott, és ezen időszak alatt semmilyen szilárd táplálékot nem adtak neki. (Wilson, 1998). Sok más tanulmány is azt találta, hogy minél inkább kizárólagosan szoptatták a kisbabákat, annál nagyobb mértékű volt a szoptatás egészségükre gyakorolt jótékony hatása.
A szilárd táplálékok bevezetésének késleltetése időt ad a csecsemő emésztőrendszerének a megérésre.

Ha a szilárd ételeket azelőtt kezdjük el adni, mielőtt a csecsemő szervezete felkészült arra, hogy feldolgozza azokat, akkor megemésztődésük elégtelen lesz, és kellemetlen reakciókat okozhatnak (emésztési rendellenesség, gáz, székrekedés, stb.). A fehérjeemésztés csecsemőkorban még nem teljes. A gyomorsav és a pepszin születéskor kezd kiválasztódni, és szintjük a következő három-négy hónapban emelkedik a felnőttkori értékekig. A hasnyálmirigyben termelődő amiláz enzim nem éri el a keményítők megemésztéséhez szükséges szintet nagyjából hat hónapos kor előtt, és a szénhidrát-emésztő enzimek mint a maltáz, az izomaltáz és a szukráz nem éri el a felnőttkori szintet kb. hét hónapos kor előtt. A fiatal csecsemőknek alacsony a lipáz- és az epesó-szintje is, így a zsíremésztés nem éri el a felnőttek szintjét 6-9 hónapos korig.
A szilárd ételek bevezetésének késleltetése csökkenti az ételallergia veszélyét.

Nagyon jól dokumentált tény, hogy a hosszan tartó kizárólagos szoptatás eredménye a kevesebb ételallergia. Születéstől kezdve nagyjából 4-6 hónapos korukig a gyerekeknek „nyitott” a bélrendszere. Ez azt jelenti, hogy a vékonybél sejtjei közötti réseken teljes makromolekulák is átjutnak, többek között teljes fehérjék és patogének, és ezek közvetlenül a véráramba kerülnek. Ez nagy hasznára van a szoptatott csecsemőnek, mert lehetővé teszi, hogy az anyatejben lévő hasznos antitestek sokkal közvetlenebbül jussanak a baba véráramába, de ez azt is jelenti, hogy más ételek nagy fehérjemolekulái (amelyek allergia veszélyének teszik ki a kisbabát), és betegségeket okozó patogének is könnyedén átjutnak. A csecsemő életének első 4-6 hónapjában, amikor a bélrendszer még nyitva van, az anyatej antitestjei (sIgA) bevonják a kicsi emésztőrendszerét, és passzív immunitást alakítanak ki, ezzel csökkentik a betegségek és az allergiás reakciók valószínűségét a bélhámsejtek közötti záródás megtörténte előtt. A csecsemő szervezete ezeket az antitesteket a hatodik hónap környékén kezdi termelni, és erre az időre már be kell fejeződnie a záródásnak.
A szilárd ételek bevezetésének késleltetése segít megóvni a csecsemőt a vashiányos vérszegénységtől.

A vaskiegészítés és vassal dúsított ételek bevezetése elsősorban az első hat hónapban rontja a vasfelszívódás hatékonyságát. Egészséges, időre született, 6-9 hónapos korig kizárólag szoptatott csecsemőkről kimutatták, hogy normális a hemoglobinszintjük, és megfelelő vasraktárakkal rendelkeznek. Egy tanulmányban (Pisacane, 1995) arra jutottak a kutatók, hogy a hét hónapig kizárólag szoptatott csecsemők (akik nem kaptak vaskiegészítést, vagy vassal dúsított gabonaféléket) magasabb hemoglobinszinttel rendelkeznek egyéves korukban, mint azok a kisgyermekek, akik hét hónapos koruk előtt már kaptak szilárd táplálékot. A kutatók nem találtak vérszegénységet egyetlen esetben sem a hét hónapig kizárólag szoptatott csecsemők körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hét hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti a vérszegénység veszélyét.
A szilárd ételek bevezetésének késleltetése segít abban, hogy megóvjuk a csecsemőt a későbbi elhízástól.

A szilárd ételek korai bevezetése és a gyermekek szervzetének zsírtartalma, valamint a túlsúly között összefüggést találtak. (ld. Pl. Wilson, 1998).
A szilárd ételek bevezetésének késleltetése segít az anyának fenntartani a tejtermelést.

Tanulmányok megmutatták, hogy egy fiatal csecsemő számára a szilárd étel helyettesíti az anyatejet, nem pedig többletként jelentkezik, azaz a baba összességében nem vesz magához több táplálékot. Minél több szilárd ételt eszik, annál kevesebb tejet szopik, és a kevesebb tejfogyasztás kevesebb tej termelődését okozza. Azok a csecsemők, akik sok szilárd ételt fogyasztanak, vagy túl korán kapnak kiegészítő táplálékokat, hajlamosak a korai elválasztódásra.
A szilárd ételek bevezetésének késleltetése segít a családtervezésben.

A szoptatás a terhesség megelőzésében sokkal hatékonyabb, ha kizárólag szopik a baba, és minden táplálék- és szopási igényét a mellen elégíti ki.
A szilárd ételek bevezetésének késleltetése könnyebbé teszi a bevezetést.

Azok a csecsemők, akik később kezdenek szilárd ételt fogyasztani, már egyedül tudnak enni, és kisebb a valószínűsége annak, hogy allergiával reagálnak az ételekre.

Egy jó cikket a csecsemőkori hasmenésről találtam babazug oldalon.
A szoptatás portálon pedig egy jó cikk, arról, hogy az anyatej hasmenés elleni hatóanyagot tartalmaz.

A Cincinnati Egészségügyi Központ Gyermekkórházának kutatói azonosították az emberi tejnek azt az alkotórészét, amelyik hatékony védelmet nyújt a csecsemőknek a súlyos hasmenés ellen.

Amint arról az eheti Journal of Pediatrics beszámolt, ez a felfedezés a gyermekek és felnőttek fertőző hasmenése elleni küzdelemben használható, új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet, ami világszerte milliók halálát előzheti meg.

Az orvosok régóta ismerik az anyatejben jelen lévő ellenanyagokat, amelyek egyfajta természetes immunitással vértezik fel a babákat a fül fertőzések, a bakteriális meningitis és más betegségek, köztük a fertőzéses eredetű hasmenés ellen.

Úgy tűnik azonban, hogy egy korábban ismeretlen mechanizmus, ami ezért az immunitásért nagyrészt felelős, szintén működik.

A kutatók úgy találták, hogy összetett cukormolekulák - ún. oligoszaharidok - csapdaként működnek, aminek következtében a hasmenést okozó vírusok hozzájuk kötődnek a csecsemő bélfala helyett.

“Ez a felfedezés újabb okot ad arra, hogy a szoptatás fontosságát hangsúlyozzuk” - mondja Ardythe Morrow, a Gyermekkórház kutatója, a tanulmány vezető szerzője. “Ezek a cukrok nem találhatóak meg a kereskedelemben kapható csecsemőtápszerekben vagy a tehéntejben.”

Szoptatásról az anyácska.hu oldalon is olvasnivaló. Egy szoptatástörténet itt.
Kedvencem, mégis az lll.hu oldal marad.
Csecsemőkori hasfájásról egy jó cikk itt.

Látom sikerürlt összegyűjtenek kedvenc infóim egy részét szoptatás, hozzátáplálás témában.

Mindezek ellenére igaz, hogy azok a csecsemők is (általában) éppúgy felnőnek, akiket korán hozzátáplálnak, vagy egyáltalán nem szopnak. Azok is, akiknek három hónaposan töltöttkáposztát adtak.

Az is igaz, hogy a szoptatásnak nem csak most van jó hatása a gyerekre és anyára, hanem később is.

Az is igaz, hogy általában az egészségügyben dolgozók nem ismerik vagy nem alkalmazzák a legújjabb kutatások eredményei alpján ajánlottakat - kivéve ha oltásokról van szó (ahol sokszor nincsennek is megfelelő kutatások). Pl.  kórházban ki volt plakátolva, hogy a csecsemőknek a legjobb az anyatej, de miért fáradjanak oda a gyerekkel az anyához éjjel, inkább adtak neki tejport, miközben az anya melle bedagadt, megcsomósodott a tejtől... Mi is saját bőrünkön tapasztaltuk ennek romboló hatását, és sok óra netes böngésésnek az eredménye, hogy megtanultam és mertem szoptatni, csak szoptatni, miközben mások azzal dicsekedtek, hogy bezzeg az ő gyerekük hat hónaposan töltöttkáposztát evett, s lám, milyen szép legény lett belőle.

És nem utolsó sorban, megint: minden család más és minden gyerek más. Ha nem megy a szoptatás, ha nem kényelmes, kellemes... a családi béke többet ér még talán a szoptatásnál is. Bár mivel mind e kétféle tapasztalatom van és a szoptatásra szavazok, a kizárólagos szoptatásra, a babáért és az anyáért. De lehet másként is látni a dolgokat. De az biztos, hogy ez az egész szoptatásos dolog nem egy újkeletű amerikai divat, hanem így szoptattak az elmúlt századokban, évezredekben, s a hosszantartó és kizárólagos szoptatás gyakran az életbenmaradás feltétele volt. Valahol olvastam, hogy a korai hozzátáplálás, a napi pontos időbeosztás a bébi számára a XX. század elejének új divatja volt, a németek karolták fel, a világháborúk előtti időben, jól megnevelt nemzedékre volt szükség, a szeretet, gyengéd érintes háttérbe szorult, a pontos (időben és mennyiségben) való étkezés, higénia betartása jelentette a gyermek helyes szeretetét (nehogy elkényeztessék), az anyai ösztönöknek nem volt szabad teret engedni, s hogy a gyerek szeretve érzi magát, nem számított. Erről láttam egy videót valahol, de most nem találom.

Ps. Nem akartam senkit sem untatni sem megbánatani.