vasárnap, június 21, 2009

szomorú valóság - vasárnapi gondolatok

Ma olvastam egy cikket a Szeretet lapban, az utolsó oldalon. Mivel a neten még nem elérhető a júniusi szám, lefényképeztem, a képre kattintva kinagyítható, elolvasható, lehet később majd beteszem a linket is.
A felmérések szerint a világon körülbelül 12-27 millió embert fognak kényszermunkára. A kereskedők 800 ezer személyt hurcolnak nemzetközi határokon át, akik többnyire nők és gyermekek.

Nem rég akadtam rá egy román keresztény oldalra, ahol lehet olvasni arról, hogy bizonyos országokban milyen bánásmódban részülnek egyes keresztények... 

1.-Hála, mert az én részem kies helyre esett (Zsolt 16,6)

2.-Gondolni azokra, akiknek nehezebb, mint nekem.

3 megjegyzés:

  1. Szia Betti!
    MOst nem a fentihez szólok hozzá. Nem írok blogot, túl sok időt venne igénybe. Csodálom is, hogy neked ez így megy, három kicsi mellett. Az enyémek már nagyok. A legkisebb 14 éves. Nekem a kamaszok gondjaival kell küzdenem, érettségi, államvizsga, esküvő, stb. Én már 50 éves vagyok.
    Üdvözöllek. Kati

    VálaszTörlés
  2. Kedves Betti!
    Játékra hívlak, ha van kedved, és időd részt venni, kattints a tahiblogom.blogspot.com-ra

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm az infókat Kati. Nekekm a blogozás pihenés, kikapcsolódás. Meg részben átvette a füzetnapló helyét, de csak részben.

    Hangának: köszönöm, észrevettem. Elfogadom.

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?