van itt erre felénk! Vagy két órán át dörgött és villámlott, esett csendesen az eső, de most mintha dézsából öntenék és jég is volt. Azt hiszem elázott a meggyeltevős tervem. Azért innen bentről a villámok félelmetesen fenségesek. Mint egy tűzijáték, mintha fentről lencsevégre kapnának. Nem csak néha egy-egy villám, hanem szinte szünet nélkül, hol itt hol ott. Nagyon szép. S a dörgések most nem olyan erősek már. Örülök, hogy a harmadikon lakok, jobb a kilátás az égre, s velünk szemben csak házak vannak. Jó az eget nézni, figyelni. Nekem, ha nem is fogalmazom meg, Isten felé terelődnek a gondolataim, akkor is amikor derűs az ég. Dávid a 8. zsoltárban így írt:
Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?