csütörtök, április 16, 2009

Tavasz van.

A vasárnapi szél elfújta a nyári meleget, ami húsvét előtt volt. Szeretem ezt a kellemes tavaszi időt, amikor még nincs olyan nagy meleg. Úgy érzem, ebben az évben olyan hirtelen tört ránk a tavasz szinte nyári meleggel. Két nap alatt kizöldültek a fák. Húsvétra kinyílt az orgona, vagyis április közepére. Úgy emlékszem gyerekkoromban május elsejére nyílt.... Újra van sóska, olyan finom a sóskaleves. 

Tegnap voltunk babalátogatni. Csenge nem akart hazajönni, sírt, s ma reggel is vissza akart menni Abigélhez... Mintha anyukának született volna :). Itthon is sokat babázik, meg 'olvas' és rajazol, fest. Ezek a kedvenc foglalkozásai. És szeret segíteni a konyhában a főzésnél, sütésnél.



Balázs most épp elaludt a hátamon. 

Még mindig sokszor bukik. Képes a kétségbeesés szélére kergetni, amikor pár perccel szopás után minden kijön belőle! Tudom egyszer vége lesz ennek is, állítólag én is ilyen voltam, de néha fáraszt. Vigyázni kell mit csinálunk szopás után. Ő egy pillanat alatt átfordul a hasára, persze mindjárt böfizik is, de sokszor nem csak. A hozzátáplálás is nagyon lassan megy, előrehaladásról egyáltalán nem beszélhetek. Tudom, mire iskolás lesz mindenevő lesz, de most még nem. Van, hogy egy kiskanálnyi ételt se eszik meg, s ha erőltetem, készségen visszaszolgáltatja a negyedkiskanálnyit, amit már lenyelt. Hiába kínálgatom háromfélével is egy nap. Amit tegnap megevett ma már nem kell. Sajnálom is szegényt, amikor én kínálom, ő pedig fordítja el a fejét és sír. De persze azért rendületlenül próbálkozok, első kínáláskor mindg szépen nyitja a száját ha jön a kiskanál. Már ez is valami. 

Nagyon szeretem a háti hordozást. Másképp nem tudom, hogy boldogulnék. Néha eljátszik az ágyban, de ülni még nem ül stabilan, hamar eldől, ha kitámasztom szépen lecsúszik. A kocsiülésben és a billegetőben elül egy keveset. De aztán sír. El kellene tegyem a játékok felét, mert már nagyon ismeri őket, hamar megunja őket. És akkor sír, morog... Azt meg én nem szeretem. Nincs jó hatással az igedeimre, mert közben arra is gondolok, hogy ezt is, azt is el kell végezni, netalán egy másik gyerekem is épp nyafog vagy sír... Mindent megold a háti hordozás. A kezem szabad. A hátamon csend van, esetleg olyan bababeszéd, ami kedvet ad az élethez. S néha egy kis szunya.

3 megjegyzés:

  1. ismét csak tudom miről beszélsz:) nálunk már az a helyzet, hogy Kristóf mászna és hiába teszem be a szobába ahol mászhat, de ott nem jó.Inkább a konyhában, ebédlőben lenne jó.Kint meg a földön mászni. De mindent bekap...

    VálaszTörlés
  2. Renáta is állandóan bukott,ki voltam borulva miatta,imaházban előkével a nyakában kellett üljünk,mert rögtön visszajött a legszebb ruhájára!Ja és tápszert ivott!

    VálaszTörlés
  3. És meddig tartott ez a bukós időszak?

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?