... és egyre gyakrabban érzem a hasam, a hátam és a derekam. Milyen jó, hogy vannak! A kéz és lábdagadadást már megszoktam. Néha délelőtt úgy érzem nincs erőm a lábamon állni. De aztán elmúlik. Ma reggel is nagyon kába voltam, alig vártam hazaérjek a lányokkal a parkból. Vásárolni is egyre kevesebbet tudok, mert magamat is nehéz felhoznom a harmadik emeletre.
Azért a lányok hagytak ma pihenni, igaz Csenge odahozta a könyveit, hogy olvassak, meg az edényes dobozt és a Mici macit, akit megetetett.
Ez a hét még zsúfoltnak ígérkezik: szerdán megcseréljük a két kisebbik szobában a bútort, majd összállítjuk az emeleteságyat. Aztán el kell készítsük a kiságyat, elővegyem a babaruhákat és elkészítsem az én csomagomat is.
És még jó lenne paradicsomot főzni, uborkát tenni a bödönbe, és nem tudom még mit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?