1. az oltáson amit 1 évesen kellett volna kapjon Csenge (rubeola-rujeola-oreion, magyarul most nem jut eszembe ezeknek a betegségeknek a neve, valami himlők és mumpsz, én mindet túléltem gyerkkként oltás nélkül). Csenge kiordította magát, hogy az orvosnő és az ápolónő ne felejtsék el, hogy ott jártunk.
2. az utolsó beíratási napon beírattuk Anitát az iskolába. Az említésre se méltó, hogy úgy kellett Anitának szólni mikor beléptünk a titkárságra és amikor ki is léptünk, hogy: "köszönjél", mert neki másképp csak ritkán jut eszébe ilyesmi. De remélem majd kinövi mire... inkább nem írok semmit.
És újból vettünk teljes kiőrlésű lisztet.
És Csenge aludva cipeltette magát az apjával, anyjával. Miért ne?
És kölcsönadta egyik tiszta pellusát Mária babájának, de 2 perc múlva már hozta a következő pellust, mert a baba bepisilt és hát pellust kell cserélni.
És Csengének újra székrekedése van, és ez olyan rossz neki, de nekem is.
Mentem, mert most itt a déli alvás ideje.
a pellusos resz aranyos :)
VálaszTörlésÁ, a köszönés szerintem minden gyereknél így van, az enyémeknél is. Majd, ha már többszázszor szólunk, csak eszükbe jut köszönni is...:) Amúgy emlékszem, én is ilyen voltam.
VálaszTörlésköszönöm, Márta, mert J. kétségbe van esve e miatt...
VálaszTörlésPedig biztos vagyok benne, hogy ő sem köszönt hat évesen...Illetve hát, nem is vagyok biztos, mert ő az imaházban sem rosszalkodott soha! Kétségbeejtő! ;)
VálaszTörlésNem úgy, mint bizonyos másik unokatestvérünk, ugye tudjuk, kire gondoljunk :)
VálaszTörlésSzóval akkor nem minden Szekrényes volt bitang-rossz gyerekkorában? Pedig engem ezzel etetnek :)
VálaszTörlésJózsi, fogalmam nincs, kiről beszélsz! :)
VálaszTörlésHát, szerintem a pálmát Győző vitte (remélem, nem haragszik meg ezért), aki képes volt kimenni azért, hogy a jégpályát előkészítse az istentisztelet végére :)
VálaszTörlésDe úgy-e te is kipróbáltad a jégpályát?
VálaszTörlés