Anita jól érezte magát vasárnap mamánál, így elfogdta a meghívást és ma is elment (elvitte Józsi) mamájához. Csengével maradtam itthon és reggel, bocsánat, délelőtt fél tízkor már a parkban voltunk. Már akkor is meleg volt. Vagy 2 órát voltunk int, addig itt bent ment a légkondi, így most bent kellemes.
Az este még úgy gondoltam, ma dinnyés napom lesz, de aztán észbe kaptam, Anita nem lesz itthon, ha a fürdőbe kell menjek, Csenge ordítani fog, nem modhatom Anitának: gyere egy kicsit Csengihez, így bár vettem egy dinnyét, nem fogok belőle sokat enni.
Kint is jó volt, tudtam beszélgetni három anyukával, persze azért nem maradt el Csengének a hinázás, sétálás és kocsikázás. Anitával ez nem nagyon megy, de nem is baj, mert ezzel a rajtam lógó Csengével ki kell használjam a kevés időt amikor vele (Anitával) beszélgethetek.
Miután hazajöttünk, felhívtam Anitát :). Olyan jó volt beszélni vele. S milyen jó, hogy ritkán van alkalmam, szükségem telefont használni ahhoz, hogy halljam a hangját. Milyen jó, hogy együtt van a család. Milyen rossz lehet azoknak a szülőknek és gyerekeknek akik messze vannak egymástól (pl. a szülők külföldön dolgoznak).
Most Csenge épp alszik. Mindjárt megfőzöm az ebédjét. S megpróbálom élvezni a kicsi szabadidőmet.
Este el akarunk menni vásárolni, s aztán Anitáért. Várom a vásárlást, mert néha ez egyfajta kikapcsolódás, s most csak Csengére kell majd vigyázni :).
Legyen mindenkinek áldott, szép napja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?