Niszán 14

 A zsidó naptár szerint ma niszán hónap 14.-e van. Ez az a nap, amikor elkészítik a páskabárányt és este (az már niszán 15.-e) a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján (ami a naplementével kezdődik) este elfogyasztják az előzőleg elkészített vacsorát. Jézus pedig, mint a mi páskabárányunk, ezen a napon áldozta életét megváltásunkért. Niszán 14.-e a hét különböző napjaira eshet. De amikor szerdára esik, mint ebben az évben is, megegyezik azzal, ahogy abban az évben volt, amikor Jézus Krisztust keresztre feszítették. Mert Jézust az előkészület napján feszítették keresztre az evangélium szerint, és még naplemente előtt eltemették. Így okoskodások nélkül érthető, hogy Jézus teste három napot és három éjjelt volt a sírban. Mennyit törtem a fejem és számoltam gyerekként, hogyan lehet nagypéntektől húsvét reggelig három nap és három éjjel! De most már tudom, hogy ez csak hagyomány. Még nem tudom, hogyan lett ennyire elfogadott. Hagyománya van annak is, mi történt Jézussal a bevonulástól a keresztrefeszítésig napokra lebontva. Egyszer megpróbáltam magam utánajárni az evangéliumokból, és arra jutottam, hogy túl sok napunk van. Néhány éve értettem meg, hogyan is történtek az események. Niszán 14.-e nem mindig szerdára esik. De Jézust ezen a dátumon feszítették keresztre. Az Ószövetségi történet ismeretében sokkal gazdagabb jelentősége van ennek a megemlékezésnek. Ahogy régen a bárány vére által szabadultak meg a héber elsőszülöttek az öldöklő angyal kardjától, így bennünket is Jézus vére szabadít meg a nekünk jogosan kijáró isteni ítélettől, haragtól. Feltámadása sem egy akármilyen véletenszerű napon történt, hanem az első zsenge felmutatásának ünnepén. Ez minden évben a páskát követő első szombat utáni nap. Ilyenkor felmutatta a pap az első termésből a legszebbet, és azt az áldást mondta, hogy ilyen legyen a többi is. Ahogy Isten feltámasztotta Jézust a halálból (a Szentírás szerint Ő az első zsenge), és igazolva, hogy elfogadta áldozatát, új, mennyei testet adott neki, ígéretünk van, hogy mi, akik hiszünk benne, hozzá hasonlóak leszünk, amikor megkapjuk új testünket a feltámadáskor. Nagyon szeretem ezt az ünnepet. Nem a nyuszira, a festett tojásra gondolok, hanem az üzenetre, amit hordoz, az ünnepekhez kötődő isteni ígéretekre. Örömteli, áldott ünneplést kívánok minden erre járónak!

Ui. Angolul és/vagy románul tudóknak ajénlom ezt a videót.