Már napok óta gyönyörű, napsütéses ősz van itt felénk.
Az óraváltást viszont nem szeretem. Olyan hamar sötét van délután! S a kicsik olyan kábán ébrednek a délutáni alvásból, mert már sötétedik mikor megébrednek.
Sétáink korlátozottak, mert Anita bokája kicsit megsérült, egy hétig kenceficézzük, kötözzük, kicsit sántikál.
Úgy szeretném, ha minden nap lenne részünk napsütésben. Határozottam érzem, hogy jó testnek és léleknek ez a derűs ősz.
Én is azt éreztem egyik délután,hogy de jó is volna eltenni ebből a napsütésből későbbre is... vagy konzerválni :) Összehasonlíthatatlan az életkedvem így.
VálaszTörlés