Hunyadon voltunk a hétvégen. Nagyon jól éreztük magunkat. Balázsnak ez volt az első utazása. Nagyon jól bírta a kocsikázást. Egy helyen megálltunk a hegyekben, majdnem egy órát sétáltunk egy hegy úton.
Vadmentát szedtem. Láttunk néhány pillangót is és énekeltük ezt: Lepke, lepke, szállj a tenyerembe, Nem szállok, mert félek, örülök, hogy élek.
Hunyadon volt egyszer egy kohászati kombinát.
Hazafele egyik oldalt sütött a nap, másikon jött az eső.
Szép volt, rövid volt. Majd még teszek fel pár képet.
s ki enekel a lepkenek?vagy a lepkerol?
VálaszTörlésNem tudom, mi ezt a kis dalt az Anna Peti és Gergő oldalról tanultuk, megadtam a linket a bejegyzésben.
VálaszTörlésez az erdő részlet is csak szépségről és friss levegőről árulkodik.Nagyon szép lehet arra felétek:)
VálaszTörlésorulok hogy kirucantatok egy kicsit. Nagy mama, tata hogy vannak? Hunyadon mar nem mukodik a kohaszati ipar?? erdekes emlekeim vannak vele :)
VálaszTörlésKöszönöm, jól vannak, öregesen, de nem panaszkodnak.
VálaszTörlésA Kombinát nem működik nem tudom mióta már, át lehet látni a Kombináton túli hegyekre. Régen nem lehetett a füsttől. A levegő is tiszta. Én is visszaemlékeztem a régi időkre, mikor a Kombinát jelezte a műszakváltásokat, minden füst volt, az egész városban olyan jellegzetes szag volt... Mégis nagyon szerettem ott mama miatt.
Eszterrel találkoztam a hétvégén a hunyadiak találkozóján - sajnálom, hogy ti nem voltatok ott :(
VálaszTörlésAzért örülök, hogy élménydús hétvégétek volt!