Ma olyan kedvem lett

finom zöldséglevest főzni, hogy csak na! És finom is lett. Szeretek zöldséglevest főzni úgy, hogy menet közben még eszembe jut, hogy tegyek bele egy kis ezt, egy kis azt. Ilyenkor nagyon jól érzem magam. És bár kísértett a gondolat, hogy tegyek bele egy kis vegetát, sikerült ellenállnom, így minden műíz nélküli finom levesem lett. Van benne: hagyma, fokhagyma, krumpli, répa, petrezselyem gyökér és levél, zeller, borsó, brokoli, friss sóska, fagyasztóból gogsár, levestészta. Kicsit sűrübb lett, mint szoktam, de nagyon finom, estére veszek hozzá tejfölt is. Örülök, hogy itt a tavasz, mert annyi variációt lehet kitalálni a zöldséglevesre.
Kenyeret is sütök. Megint két kg lisztből, de két tálban gyúrtam meg, 1-1 kgt, mert a múltkor nehéznek találtam a két kgt egyszerre gyúrni. Tehát gyenge a kezem, nem sokat dolgozok.
Nem volt könnyű Csengét a konyhában tartanom, úgyanis egyedül nem marad el a szobában. Adtam neki először egy kis pufarint, majd evett egy kis nyers kenyértésztát, úgyanis nagyon szereti a nyers tésztát (akárcsak én), aztán kapott reszelt répát (Anita csak reszelve eszi meg a répát a levesben), aztán egy kis konzervborsót. A végén már nem kellett neki semmi, csak a kezem, azért, hogy behúzzon a szobába. Már fáradt volt. Most alszik.
...és még sikerült ma 3 kukászacskó lim-lomot összeszedni, amit leviszek majd a kukába. Csak attól tartok nem érek a takarítás végére húsvétig...