Vakációt adtam magamnak (nem mintha megérdemelném, de jól jött). Szóval bepótoltam, amit nem film-néztem az utóbbi időben. S ma ebben a hideg esős időben végül elmentem a suli felé. S igazán csalódtam, mert a tanárnő nem jött el. A hirdetőtáblán egy cédula közölte, hogy se ma, se jövő héten nem lesz itt a tanárnő. Na. Észre se vettem a cetlit, egy kolleganő szólt. Pedig nem is tudom, mi tetszik jobban, egy jó film (pl. Sissi) vagy 4 óra defektológia és logopédia.

Hazafelé jövet az eső átváltozott hóvá. Édesanyám kiment a lányokkal. Csenge csak nézett felfelé és hagyta arcába hullni a havat. Hát erről most lemaradtam.

A napokban játszottunk a lányokkal a babaedényekkel. S Csenge a játékkanalat nem tette szájába, csak a szájához. Csak mímelte az evést. Nahát! Mi minden van a kicsi fejecskéjében? S a babák nem csak enni, hanem inni is kaptak a játékcsészékből.
...és nem tudom mi van, de Csenge, aki hat hónapos korától (akkor vettem elő a bilit) alig ha ötször kakizott a pellenkába, a napokban ez többször is előfordult. Talán hogy egyedül is jön-megy, nem vagyok mindig mellette, nem veszem észre. Míg nem járt egyedül, szinte mindig mellette kellett lenni s nagy szemekkel rám nézett, tudtam kell a bili. Meg volt egy órarendje is. Most már nem kiszámítható. Kicsit összevissza is eszik, mert ha meglát valami ennivalót hát kell neki.

A napokban késő éjjelig fent voltam, fáradt vagyok. Ki akarom pihenni magam a hétvégén.

Köszönöm a teszteket Mindenkinek. Még lehet "beküldeni".
Próbálom behozni a lemaradást a blogolvasásban. De nem is olyan rossz ha az ember lánya nem lóg állandóan a blogokon. Sőt, néha van benne haszon is.