hétfő, október 24, 2016

Viszontlátásra.

Kinek menni kell
el kell engedni
mert szeretjük.
S bár hiánya fáj,
emléke áldott.
Számára nincs már
öregség, fájdalom,
reszkető kéz,
homályos szem,
összekuszált gondolatok,
emlékek...
Ő már nem tükör által és
homályosan lát,
hanem színről színre.
Ezért letörlöm könnyeim,
emlékezem...
s hálát adok.
(2016.X.19.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a te véleményed?